Az alábbi témaötleteket azzal a céllal tesszük közzé, hogy a szerzők témaválasztását segítsük, de ez irányú szabadságukat ne korlátozzuk, ezért természetesen az alábbiaktól eltérő témákkal is lehet jelentkezni. Az alább felsorolt témák igényli a szerző saját szempontrendszerének hozzáadását, amelyet leginkább a szerző saját szakismeretei, érdeklődési köre, nyelvismerete, stb. határoznak meg. Az aktuális nemzetközi jogdogmatikai és gyakorlati kihívásokkal kapcsolatban jó kiindulási alap lehet az elismert nemzetközi szakmai blogok áttekintése. (Pl: EJIL Talk!; opinioiuris.org; internationallaw.blog; voelkerrechtsblog.org; internationallawobserver.eu stb…)

Több olyan téma van, amely alapján a dolgozat központi témáját jelentő egyes korszakok, intézmények szabadon megválaszthatóak – ugyanakkor ebben a választásban is érdemes kikérni a tárgyfelvétel előtt a Tanszék munkatársainak véleményét.

 

A csillaggal megjelölt témák esetében javasolt olyan szakmai ismeretek megléte, amelyek a PPKE JÁK kötelező kurzusaiban nem szerepelnek – ezek azonban egyénileg több hallgatónk esetében rendelkezésre állnak. Az ilyen témákkal kapcsolatban különösen fontos a témaválasztást megelőző konzultáció.

 

 

  1. A nemzetközi jog története és elmélete

 

  1. Egy szabadon választott korszak nemzetközi jogrendje
  2. Magyarország nemzetközi kapcsolatai egy adott korszakban
  3. Magyar vonatkozású nemzetközi peres eljárások vizsgálata
  4. A Katolikus Egyház társadalmi tanításának nemzetközi jogi vonatkozásai
  5. A nemzetközi jog kötelező erejéről szóló nézetek
  6. A nemzetközi jog kapcsolódási pontjai a társtudományokkal (pl. nemzetközi kapcsolatok elmélete)*
  7. Az Alaptörvény Q) cikk (1) bekezdéséből fakadó kötelezettségek nemzetközi jogi hatásai
  8. A nemzetközi jog fejlődésének kortárs irányai
  9. A fragmentáció és kezelése a nemzetközi jogban
  10. Monista elemek a hazai joggyakorlatban
  11. A nemzetközi jog dualista alkalmazása Magyarországon (esettanulmányokon keresztül vagy igazgatási ágak szerint)
  12. Az alkotmányos identitás hatása a nemzetközi jogi kötelezettségekre
  13. Regionalizmus a nemzetközi jogban és Magyarország külkapcsolataiban*

 

  1. A nemzetközi jog forrásai

 

  1. Nemzetközi jogi tartalommal bíró magyar jogszabályok
  2. A nemzetközi szerződések megkötésének problémái vagy esettanulmányai
  3. A szerződések relatív hatálya alóli kivételek
  4. Kvázi-szerződésszerű dokumentumok alkalmazása és hatása Magyarország külkapcsolataiban
  5. A szerződésekkel kapcsolatos jogviták bírói rendezése
  6. A nemzeti bíróságok döntéseinek szerepe a nemzetközi jog megállapításának segédeszközeiként
  7. A nemzetközi jogforrások kihirdetésével kapcsolatos magyarországi gyakorlat
  8. A ius cogens és az erga omnes normák elfogadása és bizonyítása
  9. Az általánosan elismert jogelvek alkalmazása a nemzetközi bírói gyakorlatban
  10. A méltányossági alapú érvek a nemzetközi jogvitákban
  11. Egyes szerződések értelmezésének sajátos gyakorlata és a fragmentáció
  12. A szokásjog magyarországi alkalmazhatósága
  13. A szokásjog fejlődésének aktuális kérdései
  14. A desuetudo lehetősége a nemzetközi jogban
  15. A következetes tiltakozás kortárs példái és eredményessége
  16. Regionális és bilaterális szokásjog lehetőségének hazai lehetőségei
  17. A progresszív jogfejlesztés irányai és annak változásai
  18. A Nemzetközi Jogi Bizottság munkájának alakulása a XXI. században
  19. Az opinio iuris bizonyításának kérdései a magyar jog szempontjából
  20. A soft law érvényesülése Magyarországon
  21. Eltérés a korábbi bírói gyakorlattól a nemzetközi bíróságokon

 

III. A nemzetközi jog alanyai

 

  1. A szuverenitás nemzetközi jogi fogalmának változásai
  2. A mikronemzetek államiságának problémája
  3. A „bukott állam” probléma nemzetközi jogi hatásai
  4. Vitatott elismertségű államok
  5. A szuverenitás ténylegességének bizonyítása nemzetközi bíróságok előtt
  6. Területi viták és rendezési elveik napjainkban
  7. Az államok együttműködésének speciális esetei
  8. A belügyek fogalma a XXI. században
  9. Az önrendelkezési jog egyes kérdései
  10. Az állami immunitás aktuális kérdései
  11. A befektetésvédelem nemzetközi jogi eszköztárának alkalmazása
  12. Magyarország perképessége külföldi bíróságok előtt
  13. Extra-territoriális jogalkotási problémák napjainkban
  14. Joghatósági viták nemzetközi jogi vonatkozásai
  15. A többes állampolgárság és a nemzetközi jog
  16. Az egyszerűsített honosítási eljárás és annak nemzetközi jogi hatásai
  17. Az uniós polgárság nemzetközi jogi kérdései
  18. Egyes nemzetközi szervezetek működése és hatásai
  19. Emberi jogok az államközi gyakorlatban
  20. Emberi jogok érvényesítésének lehetőségei Európában
  21. A strasbourgi joggyakorlat egyes aktuális kérdéseinek elemzése
  22. Állami kötelezettségek az emberi jogok érvényesülésében
  23. Az ENSZ emberi jogi rendszerének aktuális kérdései
  24. Magyarországgal kapcsolatos vizsgálatok és azok hatása az ENSZ emberi jogi rendszerében
  25. A kisebbségek kollektív jogainak érvényesítése
  26. Nyelvi és kulturális jogok Európában
  27. A menekültügyi egyezmény alkalmazása napjainkban
  28. Menekültügyi döntések bírósági kontrollja*
  29. Az ENSZ migrációs csomagja
  30. A Szentszék nemzetközi jogi helyzete
  31. Lovagrendek a nemzetközi jogban

 

  1. Nemzetközi büntetőjog

 

  1. Népirtás
  2. Emberiesség elleni bűncselekmények
  3. Háborús bűncselekmények
  4. Az agresszió bűntettére vonatkozó speciális joghatósági rendszer
  5. Joghatósági és elfogadhatósági kérdések a Nemzetközi Büntetőbíróságon
  6. Kártérítési kérdések nemzetközi büntetőbíróságok előtt
  7. Helyzet-országok és esettanulmányok
  8. Nyomozási és bizonyítási kérdések a nemzetközi büntetőeljárásokban*
  9. Nemzetközi bűnügyi együttműködés hazai intézményrendszere*
  10. A terrorizmus elleni szabályok hazai alkalmazása*
  11. A pénzmosás elleni nemzetközi jogi eredetű intézmények*
  12. Nemzetközi szerződésekkel szabályozott büntetőjogi tényállás-elemek
  13. Az egyetemes joghatóság gyakorlásának aktuális kérdései
  14. A Római statútum magyarországi helyzetéből adódó problémák

 

  1. A békés nemzetközi kapcsolatok joga

 

  1. Magyar külügyi igazgatás*
  2. A magyar külpolitika alakításában aktív szerepek nemzetközi jogi vizsgálata*
  3. Mentességi kérdések alakulása a hazai vagy külföldi bírói gyakorlatban
  4. A nemzetközi jog által védett személyek magyarországi jelenlétével kapcsolatos kérdések*
  5. A diplomáciai képviselet feladatainak gyakorlása*
  6. A diplomáciai személyzet jogállásának egyes kérdései Magyarországon vagy a külképviseleteken
  7. A diplomata útlevelekkel kapcsolatos hazai gyakorlat és annak nemzetközi összehasonlítása
  8. Szakdiplomáciai kérdések választható területen*
  9. A diplomáciai és a konzuli védelem egyes kérdései*
  10. Konzuli képviselet bírósági eljárásokban*
  11. Nemzetközi bírói vitarendezés
  12. A nemzetközi bíróságok ítélkezési interakciói
  13. A bírói különvélemények hosszú távú jogfejlesztő hatása

 

  1. A fegyveres erőszak alkalmazására vonatkozó szabályok

 

  1. A fegyveres erőszak alkalmazásának joga államok között
  2. Az önvédelem fogalma napjainkban
  3. Alacsony intenzitású katonai műveletek nemzetközi jogi kérdései
  4. Nem állami szereplők hatása a fegyveres erőszak alkalmazására
  5. A Biztonsági Tanács VII. fejezet szerinti határozatainak aktuális kérdései
  6. Az ENSZ békemissziói*
  7. A fegyveres konfliktusok minősítésének kortárs kihívásai
  8. A polgári lakosság védelme és részvételük az ellenségeskedésekben (DPH)
  9. Autonóm fegyverrendszerek a humanitárius jog szerint*
  10. A kiberhadviselés nemzetközi jogi kérdései*
  11. Fegyverzetkorlátozás és leszerelés

 

VII. Nemzetközi környezetvédelmi jog

 

  1. Környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi szerződéses keretrendszer
  2. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai
  3. Pénzügy és nemzeti kötelezettségek a környezetvédelem nemzetközi jogában
  4. A „közös, de megosztott” felelősség érvényesülése
  5. Kihirdetett egyezmények hazai alkalmazása és hatása
  6. Nemzetközi környezetvédelmi jogviták rendezése
  7. Nemzetközi vízgazdálkodási kérdések*
  8. A vízhez való emberi jog
  9. A Laudato Si’ enciklika nemzetközi jogi vonatkozásai és a „közös otthonunk gondozása”